Mi a létezés értelme? Mit jelent jónak lenni? Léteznek-e abszolút igazságok? Az ehhez hasonló kérdéseket olykor mindannyian feltesszük magunknak. Nem véletlen, hogy a filozófia az emberiség egyik legősibb és legizgalmasabb szellemi útkeresése, amely évszázadokon át formálta gondolkodásunkat, társadalmainkat, erkölcseinket – sőt, a tudomány és művészetek alakulását is. A filozófiai könyvek ma már bárki számára hozzáférhetőek, és ezek a kötetek nemcsak gondolatokat közvetítenek és ébresztenek, hanem lehetőséget adnak arra, hogy mélyebben megértsük a világot – és egy kicsit önmagunkat is.
Maga a kifejezés az ógörög philosophia szóból ered, amelynek jelentése: a bölcsesség szeretete. A filozófia a pszichológia vagy éppen a szociológia mellett a társadalomtudományok közé tartozik. Ez egy elméleti gondolkodási forma, amely az emberi lét alapvető kérdéseit vizsgálja: mi a valóság, mi az igazság, mit jelent jó döntést hozni, vagy létezik-e szabad akarat. Itt nincsenek könnyű, egyértelmű válaszok: a filozófusok kérdések felvetésével, véleményekkel segítik a megértést, bővítik a látókört, és segítenek abban, hogy a világ kuszaságában egy kis értelmet nyerjünk.
A filozófia fogalmát nehéz egy mondatba sűríteni – azon gondolkodók munkáit sorolhatjuk ide, akik az emberi lét, a tudás, az igazság, az erkölcs és az élet értelmének kérdéseit boncolgatják – ez a tudomány tehát a világ működésének, és az embernek a világban betöltött helyét kutatja.
A filozófia története több ezer évre nyúlik vissza, és szinte minden nagy kultúrában kialakult valamilyen formában – a nyugati gondolkodás alapjait azonban az ókori Görögországban fektették le.
Az ókori Görögországban a filozófia etikai úttörője Szókratész volt, aki kérdéseivel ösztönözte a hallgatóságát – mivel így, beszélgetve tanított, írásos műveket sem hagyott hátra, tanítványainak, köztük Platónnak köszönhetően azonban meglehetősen sok gondolatot adott át az utókornak.
Két jellemző módszert alkalmazott, a cáfolatot és az iróniát, munkásságát pedig mi is megismerhetjük egyebek mellett Donald Robertson Gondolkozz úgy, mint egy görög bölcs - Szókratész filozófiája mint életút, valamint Paul Johnson Szókratész - Egy időszerű ember című műveiből.
Platón Szókratész méltó örököseként folytatta mestere munkáját, írásainak pedig irodalmi értéke is rendkívül jelentős. Vizsgálta a szavak és az értelmes gondolkodás kapcsolatát, filozófiájának központja pedig az ideatan volt, ami szerint az érzékeinkkel tapasztalható világon túl van egy másik, nem anyagi természetű is: ez az ideák világa.
Aki Platón gondolataiban szeretne egy kicsit jobban elmélyedni, megteheti Jan Patočka Platón és Európa című kötete, esetleg a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszéke által minden évben megrendezett konferencián kiadott Lábjegyzetek Platónhoz című kiadványok fellapozásával.
A Római Birodalom bukását követő időszakban a filozófiára elsősorban a keresztény vallás hatott. A patrisztika képviselői az antik filozófia segítségével szerették volna megvédeni a keresztény vallást a pogányság terjedésétől. Legismertebb képviselője Hippói Szent Ágoston, más néven Aurelis Augustinus, aki a keresztény filozófiába beépítette egyebek mellett Ciceró, Platón és a sztoikus filozófia gondolatait is. Hagyatékához az is hozzátartozik, hogy később az inkvizíció során is sokat merítettek az erőszak alkalmazását nyíltan pártoló eszméiből – nézeteit megismerhetjük Frenyó Zoltán Szent Ágoston társadalom- és történelemelmélete című kötetéből.
A középkori filozófia következő korszaka a skolasztika, melynek képviselői kritikus gondolkodás nélkül koncentráltak elsősorban a Biblia, illetve Platón és Arisztotelész műveinek feldolgozására. A skolasztika jeles képviselője Aquinói Szent Tamás, a katolikus dogmatika megalkotója, akiről egy meglehetősen egyoldalú kép él ma a fejünkben: ezt némiképp árnyalja Paul Murray Bizalommal imádkozni – Aquinói Szent Tamás az Úr imájáról című műve.
A reneszánsz korában a világ kitárult előttünk: a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően visszaszorult az egyház uralma a filozófia felett, és az ember, a humanizmus került a központba.
A korszak állam- és jogfilozófiájának jeles képviselője Machiavelli, aki legismertebb, A fejedelem című tanulmányában az állam és az uralkodó feladatait vizsgálja: nyíltan elvetette az Isten kegyelméből való uralkodás tanítását, véleménye szerint ugyanis bármely rátermett férfi képes lehet arra, hogy a kellő kvalitások birtokában egy államot kormányozzon. A reneszánsz természetfilozófusok között olyan, ismerős nevekkel találkozhatunk, mint Giordano Bruno, Francis Bacon, Kopernikusz vagy éppen Galilei.
A 17. században elérkezett a felvilágosodás kora, melynek két legfontosabb filozófiai irányzata a racionalizmus és az empirizmus volt. A racionalizmus képviselői, így René Descartes szerint az emberi megismerés forrása az ész, a fogalmaink pedig a tapasztalatainktól függetlenül is léteznek. Az empirizmus szerint éppen ellenkezőleg, ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert, a tudomány pedig a megfigyeléseken, kísérleteken alapszik.
A korszak filozófusai közül ki kell emelni Immanuel Kantot, aki a német idealizmus alapjait tette le, de Hegel, Kierkegaard, Karl Marx, Friedrich Engels, Schopenhauer, Nietzsche vagy George Edward Moore neve is sokaknak ismerősen csenghet.
A filozófia segítségével megismerhetjük elődeink gondolkodását, olykor pedig a saját kérdéseinkre is válaszokat kaphatunk, és tisztábban láthatjuk, hogy kik is vagyunk valójában.
A filozófusok soha nem fogadják el a dolgokat magyarázat nélkül – ezt a hozzáállást egy kicsit mindenkinek érdemes elsajátítania. A KELLO kínálatában elérhető filozófiai könyvek izgalmas olvasmányt kínálnak azoknak, akik csak most ismerkednek a témával, de az egyetemistáknak és az igazán haladó gondolkodóknak is – fedezzük fel a gondolkodás szabadságát.
Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár
Korábbi ár: Az árcsökkenés alkalmazásának első napját megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár
Aktuális online ár: A rendeléskor fizetendő ár
Várható ár: Az első megjelenéshez kapcsolódó várható online ár
Kötött ár: Az 1997. évi CXL. törvény (Kult. tv.) módosítása alapján a 2024. október 1-je után megjelent könyvekre a megjelenéstől számított 365 napon belül a törvényi előírások szerint legfeljebb 10% kedvezmény adható.
A kedvezmények igénybevételéhez írja be a PEDIG weboldalon található webshop kódot a KELLO Webáruházba történő regisztráció során.