Az atlaszok a szó szoros értelmében térképgyűjtemények, a térképek és a könyvek ötvözetei, ennél azonban sokkal többet kínálnak nekünk. Legyen szó földrajzi, történelmi vagy valamilyen tematikus atlaszról, ezek a kötetek segítenek eligazodni a bolygónk múltjában és jelenében – de akár a jövőre mutató következtetéseket is levonhatunk belőlük. Egy jó atlasz nemcsak a diákok számára hasznos, hanem mindenkinek, aki szeretné egy kicsit jobban megérteni a világot. Ismerjük meg ezeknek az izgalmas köteteknek történetét és legnépszerűbb fajtáit – melyek a KELLO kínálatában is elérhetőek.
Az atlaszok olyan könyvek, melyek térképeket és egyéb földrajzi információkat tartalmaznak: ezek egységes tartalmú, egységes kivitelű és egymással valamilyen kapcsolatban álló térképek gyűjteményei. Eredetileg abból a célból készültek, hogy bemutassák az aktuális világot, annak országait, tájegységeit és vizeit, de ma már számos egyéb, például történelmi vagy csillagászati változat is létezik.
Az atlaszok történelme meglehetősen régre nyúlik vissza: feltehetően a 10. század környékén készült el az un. Iszlám Atlasz, Európában pedig az első fennmaradt példány Pietro Vescone 1313-ban készült kötete, ezeket azonban inkább tekinthetjük térképekkel illusztrált könyveknek, mint a modern értelemben vett atlaszoknak.
Az első, mai fogalmaink szerint is atlasznak minősülő kötetek a 15. századból származnak, és a hajózást segítették elsősorban, hiszen szigeteket ábrázoló térképekből álltak. Egy évszázaddal később már világtengeri atlasz készült: Jean Rotz Boke of Idrography című munkájában a világ térképét egy könyvvé alakította át a könnyebb érthetőség és egyszerűbb kezelés érdekében.
Az itáliai térképkereskedők hamarosan felismerték az újdonság előnyeit, és a világ különböző szegleteiről beszerzett térképekből hoztak létre könyv formájú atlaszokat. Ezt követően megkezdődött a térképgyűjtemények rendszerezése: Abraham Ortelius olyan gyűjteményt alkotott meg, mely logikus elvek szerint tervezett lapokból állt – a térképeket azonban más szakemberek alkották meg. Ezt hamarosan saját szerkesztésű térképekből összeállított kötetek követték, és a 16. század végén a ma használt „atlasz” kifejezés is általánosan elfogadottá vált.
Később megjelentek a többkötetes, majd a regionális atlaszok is, melyek már nem az egész Földre, hanem annak kisebb tájegységeire koncentráltak. Ettől kezdve nem volt megállás: hamarosan elkészült az első ásványtani atlasz, zsebatlasz, gazdasági atlasz és természetesen az országatlasz is, mely a földrajzi tudnivalók mellett gazdasági és kulturális adatokat is tartalmaz.
Manapság meglehetősen ritkán forgatjuk a hajózási atlaszokat: a modern navigációs eszközöknek köszönhetően ezek a korábban létfontosságú térképek lassan háttérbe szorultak. Atlaszokra azonban ma is óriási szükségünk van, hiszen ezek a vizuális segédeszközök segítenek abban, hogy rendszerben gondolkodjunk, hogy megértsük a földrajzi – és persze a történelmi – összefüggéseket. Több szempont szerint is csoportosíthatjuk ezeket a könyveket, célszerű azonban az ábrázolt terület nagysága szerint megkülönböztetni őket.
Az alapján, hogy pontosan milyen földrajzi területet mutat meg nekünk egy atlasz, számos különböző típust különböztethetünk meg.
A világatlaszok általános használatra szolgálnak, hiszen a bennük található térképek az egész bolygónkat ábrázolják. A világrészatlaszok egy-egy kontinenst vagy óceánt mutatnak be részletesebben, az országatlaszok pedig egy állam területének ismertetésére törekednek. Léteznek ennél is kisebb tájegységeket bemutató regionális vagy tájatlaszok, melyek vagy egy ország bizonyos részének, vagy egy tájegység politikai határoktól független megismerését teszik lehetővé.
Természetesen találhatunk megye- és városatlaszokat is: utóbbiakat elsősorban turisztikai célokra készítenek el. Az atlaszok ma már nem korlátozódnak a Föld bemutatására: léteznek csillagatlaszok, világűratlaszok, holdatlaszok vagy éppen a csillagképeket tartalmazó atlaszok is.
Bár az atlaszokat elsősorban az iskolával és a tanulással azonosítjuk, ezeknek a köteteknek felnőttként is nagy hasznát vehetjük. Manapság az esetek nagy részében a földrajzi és a történelmi atlaszokat forgatjuk: ismerjük meg őket egy kicsit közelebbről.
Ezek a kötetek a földfelszín jelenlegi állapotát mutatják be, így általuk megismerhetjük az országokat, a kontinenseket, az óceánokat vagy éppen a domborzati viszonyokat. A diákok számára rendkívül nagy segítséget jelentenek a földrajzórák anyagának megértésében, a távolságok, a méretek felismerésében és abban, hogy a gyerekek összekapcsolják az elméletben megszerzett tudást a valósággal. A térképek lapozgatása jelentős mértékben fejlesztheti a térbeli tájékozódási képességet is, így a tanulók nem csupán a jó jegyeket szerezhetik meg az atlaszok forgatásával.
Ezek a kötetek felnőttként is nagy segítséget jelenthetnek nekünk a gyerekkorban megszerzett tudás felelevenítésében, de a geopolitikai, gazdasági változások, az országok közötti konfliktusok megértésében is. Ha egy nagyobb, külföldi utazásra indulunk, szintén hasznunkra válhat egy, az adott országot bemutató térképgyűjtemény, mely alapján könnyebben tervezhetjük meg utunk egyes állomásait.
Egy régebbi korban készült földrajzi térképgyűjteményre, mely az időközben megváltozott területeket mutatja be, akár történelmi atlaszként is tekinthetünk, de ebbe a kategóriába inkább azokat a köteteket soroljuk, melyek kimondottan történelmi térképeket tartalmaznak, így a múlt eseményeit mutatják be – mai szemmel.
A diákok ezen kötetek segítségével érthetik meg a történelmi események összefüggéseit, az időbeli változásokat és a civilizációk fejlődését – a vizuális ingerek jelentősen megkönnyítik az információk rögzülését, érthető tehát, hogy az atlaszok a történelemórák és az érettségi kötelező kellékei.
A felnőttek számára ezek a gyűjtemények tökéletesek a műveltség bővítésére és a múltbeli események alaposabb megértésére: meglátjuk, hogy számos, gyerekkorunkban rögzült információ fog értelmet nyerni a hasonló kötetek forgatása során.
Ha pontos, ellenőrzött és valós információkat tartalmazó, rendszerbe szedett térképek gyűjteményét keressük, érdemes körülnézni a KELLO kínálatában elérhető kötetek között, ahol biztosan mindenki megtalálhatja azt, amit keres.
Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár
Korábbi ár: Az árcsökkenés alkalmazásának első napját megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár
Aktuális online ár: A rendeléskor fizetendő ár
Várható ár: Az első megjelenéshez kapcsolódó várható online ár
Kötött ár: Az 1997. évi CXL. törvény (Kult. tv.) módosítása alapján a 2024. október 1-je után megjelent könyvekre a megjelenéstől számított 365 napon belül a törvényi előírások szerint legfeljebb 10% kedvezmény adható.
A kedvezmények igénybevételéhez írja be a PEDIG weboldalon található webshop kódot a KELLO Webáruházba történő regisztráció során.