A kötet Ludassy Mária közelmúltban született tanulmányait tartalmazza. Vajon minden törvénynek feltétlenül engedelmességgel tartozunk, ha megfelel a formális legitimitás kritériumának? Bacontól Benthamig, Hobbestól Blackstonig így vélik a jogpozitivisták. Vagy mindig jogos a lelkiismeret lázadása, ahogy a nonkonformista morálteológusok hirdették Price-tól Paine-ig, Burke emberjogi bírálói és francia elvbarátaik, Condorcet és Benjamin Constant? "Amikor 1989-ben megjelent a Négy arckép című kötetem a hetvenes-nyolcvanas években kiadott klasszikusok arcképével – Voltaire vs. Rousseau, Condorcet vs. Robespierre –, azt hittem, vége annak a korszaknak, melyben a klasszikus idézetek filológiai értékükön túl az áthallások miatt is érdekesek. (...) Condorcet, a filozófiatörténet – talán Spinoza mellett – egyik legrokonszenvesebb alakja, mesteremmel, Márkus Györggyel közös kedvencem. A manapság dúló útszéli antiracionalizmus és univerzalizmus-ellenesség, az emberi jogot és emberi méltóságot tagadó ideológiák ellenében szellemi védőpajzsom." - részlet Ludassy Mária előszavából Ludassy Mária professor emerita, a felvilágosdás korát kutató legnagyobb hatású magyar filozófus. Az Atlantisz Könyvkiadónál korábban megjelent kötetei: Téveszméink eredete (1991) Szavak és kardok - Nyelvfilozófia és hatalomelmélet (2004) Felvilágosodástól elsötétítésig - Politikafilozófiai írások (2014)