Ludassy Mária filozófiatörténész, eszmetörténész és egyetemi tanár a magyar felvilágosodáskutatás és politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja volt, akinek munkássága elsősorban a francia felvilágosodás, a liberalizmus és a modern politikai gondolkodás történetére irányult. Kutatásaiban különösen nagy hangsúlyt kapott Voltaire, Rousseau, Diderot és Tocqueville életműve, miközben esszéiben és tanulmányaiban következetesen kiállt a szellemi szabadság, a kritikai gondolkodás és a demokratikus nyilvánosság értékei mellett. Írásaira a rendkívüli műveltség, az ironikus, elegáns stílus és az a meggyőződés volt jellemző, hogy a filozófia nem pusztán akadémiai diszciplína, hanem a közélet és az emberi szabadság kérdéseinek eleven része. Most megjelenő Az állam és a szellem szuverenitása című kötetében a közelmúltban napvilágot látott tanulmányainak csokra kapott helyet. Ludassy Mária szövegei a modern politikai filozófia és felvilágosodás egyik legalapvetőbb kérdését járják körül: meddig terjed az államhatalom legitimitása, és mikor válik erkölcsi kötelességgé a szellemi ellenállás. A kötet tanulmányai elsősorban a 17–18. századi európai gondolkodás nagy alakjai – Hobbes, Rousseau és Condorcet – köré szerveződnek, miközben folyamatos párbeszédet alakítanak ki a jelenkor politikai és morális dilemmáival is. Ludassy különösen érzékenyen mutatja be a jogpozitivista hagyomány és a lelkiismereti szabadságra épülő gondolkodás konfliktusát: vajon minden törvénynek engedelmeskednünk kell-e pusztán azért, mert legitim módon született, vagy létezik magasabb erkölcsi mérce is az államhatalomnál. A könyv egyik központi alakja Condorcet, akit Ludassy nemcsak a felvilágosodás egyik legrokonszenvesebb gondolkodójaként, hanem az univerzalista emberi jogi gondolkodás máig érvényes védelmezőjeként ábrázol; így jellemzi Condorcet alakjával és írásaival kialakított viszonyát: „A manapság dúló útszéli antiracionalizmus és univerzalizmusellenesség, emberi jogot és emberi méltóságot tagadó ideológiák ellenében szellemi védőpajzsom”. A tanulmányokból kirajzolódik a szerző egész életművének egyik legfontosabb tézise: a modern szabadságeszmény és a kritikai racionalizmus védelme a jelenkor antiracionalista és autoriter tendenciáival szemben is alapvető feladat. Ludassy Mária a magyar filozófiai élet egyik legjelentősebb alakja volt, kutatásai elsősorban a francia felvilágosodás, a liberalizmus és a politikai eszmetörténet kérdéseire irányultak.