A Kanadában élő magyar filozófus, Egyed Béla újonnan magyarul is megjelent könyvében Platón legismertebb dialógusát, az Államot értelmezi újra. A könyvben olvasható gondolatmenet kétarcúságával vonja magára olvasói figyelmét, ami tükrözi a szerző provokatív és az értelmezés hagyományában paradigmaváltó igénnyel fellépő szándékát, miszerint Platón Államának egységes olvasati keretfeltétele jelentős jelentésbéli csorbulásokat vonna maga után. A szöveg folytatja a klasszikus kommentárok által kijelölt irányvonalat, és a szoros olvasás és kommentálás jegyében egészen közel hozza olvasóit a releváns szövegrészekhez, máskor a horizontot tágabbra vonva a Platón által felvetett kérdéseket általánosabb szinten tárgyalja, maga is kiegészítő meglátásokat fűz a primer szöveghez, s ahol úgy érzi, hogy Platón eszmefuttatása hiányos, ott e hiány logikus kitöltésére vállalkozik. Az Állam recepciótörténetében meghatározó irányként körvonalazódott a fragmentárius szemlélet, amely a dialógus inkoherens volta mellett érvel. Egyed Béla is ezen az úton indul el, de már az elején leszögezi, hogy nem ért egyet e szemlélet totalizáló voltával, ahogy az egységes olvasat mellett kardoskodó filológusokkal és filozófiatörténészekkel sem tud egyetérteni. Könyve és így érvelése alapját Platón dialógusa az igazságosság kérdésével szembeni viszonya határozza meg.