Tükörvény címmel jelent meg Fodor Miklós – költő, filozófus, zenésztanár – második verskötete a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában. Nagyjából 10 év termése. Előző kötetében (Garabonciás-katalizátor) sokszor egy modern garabonciás maszkja mögül szólalt meg. Itt e művészi szerepidentitás szinte állandósul. S hogy még egy csavar kerüljön a történetbe: a garabonciás maszk mögül beszélő én – félig tudatosan, félig belső örvényléseit hagyva bontakozni – kvázi rituális-mitikus-mágikus-álomszerű-filozofikus vers-színházi szövegeket ír a néhány sorostól a több oldalasig, a szabadverstől a ritmizáltig és rímesig, a monologizálótól vagy belső párbeszédet folytatótól a drámai karakterűig. A „versek, versprózák, dinka prédikációk” éberlét és álomlét határán születtek, ebből következően az egyéni és kulturális-kollektív tudattalan – életösztönök, halálösztön, agresszió, érzékiség, őrület – is folyamatosan szóhoz jutnak a látomásos szövegekben, melyek az embert mitikus eredetében, az idegrendszerszerű létszövettel való kapcsolataiban, történelemalkotó drámai karakterében próbálják megragadni, miközben a költői én nem tágít a jóság, a szépség, a lélekőrzés szolgálata mellől, bár mint mesebeli táltoshőst, versről versre szétszedik és összerakják a szellem-hatalmak.