Janáky Marianna írásművészetében a kísérletezés eddig is meghatározó volt; a jelen kötetben a szerző sok tekintetben hibrid művei kerülnek bemutatásra. A tizenkét rövidebb szöveg műfaji meghatározása a szerzőnek sem könnyű, nem is beszélve a kötet első értő olvasóiról, neves irodalmárokról. Janáky dráma-panomimekként vagy pantomimnovellákként hivatkozik alkotásaira, melyek poétikájukat tekintve magukon hordozzák a novella és a színpadi mű jellegzetességeit egyaránt. Az egyes írások egy-két dramatizált jelenet leírásából állnak, amelyeket vagy megszakít, vagy lezár a pantomimbetét. A némajáték és a dialógusok harsogó világa izgalmas feszültséget teremt, provokálja és elgondolkodtatja az olvasót.