Szeder Réka első verseskönyvében határozott és tudatos költői látásmódról és következetesen alkalmazott formanyelvről tesz tanúbizonyságot. A kötet változatos költeményei az emberi kapcsolatokat, a nő szerepét és lehetőségeit, valamint a megélt valóság kiszámíthatatlanságát állítják a középpontba, de eközben nem hiányzik belőlük a játékosság, a gúny és az irónia sem. A kötet nyitó verse a fiatal költő ars poeticáját fogalmazza meg (Ars poetica b verzió): „Be patetikus, fennhéjázó eszmék, / az agymenésem dobja fel az estéd. / Nem írtam én sohasem ars poeticát, / és szemöldökömmel sem főzöm le Fridát. / Ámde minden borzalmat papírra vetek, / spontán orgazmust kapsz, ez annyira beteg. / A sorozatgyilkos innen nyer ötletet, / a lányos ezért éli ki a fétised. / Bestsellert írna rólam oly sok pszichiáter, / még Freud alatt is megborulna a fiáker.”