A magyar sajtó történetének a 19. század második felében lezajlott változásai amellett, hogy önmagukban érdemesek a minél alaposabb megismerésre, a jelen számára is komoly tanulsággal bírhatnak. Annak ellenére, hogy a legtöbb sajtómunkás úgy gondolta, a kiegyezéssel végre eljön a régen várt sajtószabadság, a forradalmat követő abszolutizmus és a cenzúra végre a múlté lesz, idejekorán be kellett látniuk, hogy egy új cenzúra és a „diktatúra”, a jogszabályok fojtogató béklyója kezdte el a még ki sem bontakozó sajtószabadságot megkötni. Deák Ágnes és Tamás Ágnes a magyar sajtó történetét mutatja be a forrásokra alapozva 1860 és 1875 között.