Popper Péter „színes pokolnak“ nevezte a színház világát, amely valóban izgalmasan színes, és időnként pokoli is tud lenni. Ebbe az ellentmondásos világba ad betekintést Szántó Erika interjúsorozata, amelyet a budapesti Vígszínház ma élő nagy generációjának tagjaival készített. Kérdései voltaképp egy téma körül keringenek: hogyan lehet érvényre juttatni azt a tehetséget, amely képes elhitetni a nézőkkel, hogy ami a színpadon történik, az maga a valóság. De érdeklődik arról is, hogyan lépnek ki a színészek a maguk köznapi életéből akkor, amikor színpadra állnak; mi az az erő, ami évtizedekig egy színházban tartja a művészt; hogyan jelenik meg, vagy épp nem jelenik meg a maguk alkata a szerep megformálásában.