A második verseskötetével jelentkező fiatal Péntek Róbert -- a maga vallomása és az e könyvéhez előszót író Mayer Erzsébet szerint is – poeta natus, azaz született költő. Hogy ez csakugyan így van, igazolja, hogy első kötetében (Bujdos-óra, 2019) még rejtőzködőbb lírai alanyként volt jelen, most viszont a magára találás költőjének mutatkozik, vagyis tetszése szerint pozicionálja versbéli jelenlétét. Ami ennél is fontosabb és jellemzőbb, hogy küldetéses költőként hisz a szavak erejében, a nyelv megváltó hatásában, abban, hogy a csöndből mondandó bontakozhat ki, és ezt a hitét műgonddal fejezi ki. Ahogy e kötete nyitó versében írja: „Valóságom már a bába, / Szellemet szül, hűs világra / bevilágol ágról ágra” (Kikelet).