Móricz Zsigmond dzsentri tárgyú regénye, a Rokonok a magyar társadalomkritikai realizmus alapműve. Kopjáss István társadalmi felemelkedésének és bukásának élethű rajzán keresztül Móricz biztos kézzel vázolja fel a hatalom struktúráját és működési mechanizmusát, a hatalom struktúráját és működési mechanizmusát, a gépezetet, mely egy közösség, az ország sorsát irányítja. Kopjáss István tipikus alak: a hatalom incselkedő kedve előremozdította a társadalmi incselkedő kedve előremozdította a társadalmi ranglétrán, s a szürke tisztviselő egyszeriben álmai szigetén, a kiváltságosok között találja magát. Lassan észreveszi, hogy pókhálóba került, egy olyan mérges rokonsági hálóba, ahol a sógorság-komaság bűnszövetségen alapszik. Tisztesen fakó kispolgári jelleme nem képes a farkastörvényekhez alkalmazkodni, de félszeg ártatlansága is elvész: Kopjáss István - mint a pókhálóba csalogatott légy - a hatalom áldozatává válik. Móricz drámai sorsszerűséggel töltötte meg a kisember sorsát, miközben maradandó érvénnyel leplezte le azokat a "modern isteneket", akik a sors fonalát szabdalják. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"