A jelen kötet a Kárpát-medence épített örökségének számító egykori és a mai napig használatban lévő borospincéket, pincesorokat szemlézi. A Kárpát-medencében a szőlőművelés a rómaiak előrenyomulásával veszi kezdetét, Pannonia provincia coloniáiban és municipiumaiban a Mediterráneum jellegzetes növénye hamar elterjedt. E hagyomány aztán kontinuusnak tekinthető egészen napjainkig: természetesen voltak nagyobb kataklizmák (a birodalom összeomlása, a magyar honfoglalás, majd a törökök dúlása, végül az 1875 és 1890 között nagy pusztítással járó filoxéravész). A rendszerváltást követően viszont a hazai borvidékek lassan elkezdtek magukhoz térni, a mennyiségi termelés helyét a minőségi gyártás vette át.