Az I. világháború keleti hadszínterének 1914/1915 téli hadműveleteit tüzetesen tárgyaló, a hadmozdulatokat szinte napra pontosan követő monográfia szerzőjének kiinduló tétele, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia számára a lehető legrosszabbkor történt meg a hadüzenet. Alig volt túl az ország az 1896-1912 közötti felelőtlenül ostoba ellenzéki obstrukción, amely elszabotálta a hadügyi reformot, amely pénzügyi és haditechnikai szempontból lehetetlen helyzetben tartotta a Monarchia haderejét. Ráadásul a Szerbia elleni hadműveletek megindítása után a háború hamar kétfrontossá vált Oroszország hadba lépésével, és ez megosztotta az amúgy is fölkészületlen erőket.