A digitális információrobbanás miatt nehezen tudjuk elképzelni, hogy a huszadik század közepén, második felében, ha nincs egy-egy elkötelezett fotós, hogy időt, pénzt és energiát nem sajnálva megörökítse a korszakot, ma sokkal kevesebbet tudnánk közvetlen múltunkról. A jelen kötet Kádas Tibor fotóin keresztül mutatja be az Egyetemi Színpad első éveit. Az 1957 és 1991 között élt kamaraszínház a hatvanas évek első felében a művészi határait feszegető egyetemi színjátszó ifjúság és a szellemi értelemben frissre és eredetire áhítozó budapesti műértő közönség közös menedékhelye lett, ahol olyan – a nagy kőszínházakban – műsorra tűzhetetlen darabokat is színre tudta vinni, amelyek talán más kontextusban jobban szemet szúrtak volna a regnáló hatalomnak.