A civilizáció egyik alapja az írás, a nyugati világ a föníciai-görög-latin írást használja már évezredek óta. A levantei partvidéken még szótagot jelölő betűk a görög írásban már absztrakt módon csak a hangokat jelölik, ám a sémi nyelvet beszélő föníciaiakhoz képest a görögök a magánhangzók jelölésére is alkalmassá tették ábécéjüket. Ezt az elvet vette át a latin ábécét alkalmazó beszélők köre Latiumban, hogy aztán a latin betű terjedjen el egész Európában, s a gyarmatosításnak köszönhetően szinte mindenhol a világon. A jelen kötet az írás kreatív oldalát mutatja be. Írni mindenki megtanul még általános iskolában, ám az egész életünk során használt kultúrpraxis nem csupán az adatok rögzítésére alkalmas, az egyes betűk, betűtípusok mint önálló esztétikai értékkel bíró alkotások túlnőnek az egyszerű médium szerepkörén. A jelen kötet ezt a folyamatot mutatja be, vagy azt, hogy kellő kreativitással, képzelőerővel és egy kis gyakorlással hogyan tudunk otthon is grafikusokat megszégyenítő logókat, kalligrafikus szövegeket alkotni.