A lexikonok vagy enciklopédiák olyan könyvek, melyek az emberi tudás széles körét tartalmazzák rendszerezett formában. Az internet elterjedése előtt ezek a kötetek jelentették a kutatások alapját, hiszen más módon nem juthattunk hasznos információkhoz egy adott témában. Azóta persze sokat változott a világ, a lexikonok létjogosultságát pedig sokan megkérdőjelezik, ez azonban téves hozzáállás: az alábbiakban azt is bemutatjuk, hogy miért. Akár a dietetika, a lelki betegségek, a kertészkedés vagy éppen a macskabetegségek témája érdekel minket, a KELLO kínálatában megtaláljuk a szükséges információkat tartalmazó könyveket.

Mik azok a lexikonok?

A lexikonok olyan kötetek, melyek egy adott téma szerint rendszerezik az információkat, így adva átfogó képet különböző tudományterületekről, eseményekről, személyekről. Míg tehát a legtöbb ismeretterjesztő könyv egy konkrét témát jár körül több aspektusból, addig egy lexikon egy nagyobb területhez tartozó elemeket rendszerez, az ehhez kapcsolódó ismeretekhez szolgál hiteles forrásként.

Az enciklopédiát általában nem úgy olvassuk, mint a regényeket – az elejétől a végéig – hanem egy konkrét kérdésre keresünk választ a minket érdeklő szócikk fellapozásával. Ezen kötetek célja az, hogy alapvető definíciókat, tényeket és az ezekhez kapcsolódó háttérinformációkat ismertesse meg velünk, az itt olvasható adatok pedig hitelesek, precízek, átláthatóak és könnyen kereshetőek.

A lexikonok története

A lexikon és az enciklopédia fogalmakat ma már szinonimaként használjuk, ez azonban nem volt mindig így. Előbbi a görög lexisz szóból származik, melynek jelentése „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”. Az enciklopédia eredete is görög, az enkükliosz paideia jelentése „általános, mindenre kiterjedő oktatás”.

A különbség alapvetően abban rejlett, hogy az enciklopédiák egy tudományterület egészét foglalták magukba, általában az összetartozó témák szerint csoportosítva, a lexikonok pedig általában egy szűkebb terület fogalmait tartalmazták betűrendben. Ma már az enciklopédiák is a betűrendes módszert alkalmazzák, így a jelentésük közti különbség gyakorlatilag eltűnt.

Az emberi tudás összegyűjtésének, rendszerezésének igénye szerencsére már az ókorban felmerült, ennek jó példája az alexandriai könyvtár. A rómaiak a Marcus Terentius Varro által készített Disciplinaet már időszámításunk előtt 30-ban enciklopédiának nevezték, a hasonló jellegű művek története tehát régre nyúlik vissza.

A középkorban íródott enciklopédiák tankönyvként, útmutatóként szolgáltak, így ezeket még arra szánták, hogy az elejétől a végéig elolvassák őket. Az újkor kezdetétől egyre gyakrabban születtek összefoglalók különböző témákban, például a hét szabad művészetről. A felvilágosodás korának egyik legjelentősebb tette a Nagy Francia Enciklopédia megszerkesztése volt, melynek keretében közel 20 év alatt 32 kötetet adtak ki; ebből 21 a szöveget, 11 pedig az azokhoz tartozó illusztrációt tartalmazta. Azt, hogy a mű mekkora siker volt, jól mutatja az, hogy a megjelenését követő évtizedekben több mint 2000 szerkesztő közreműködésével az enciklopédia összesen 166 kötetesre bővült.

A 19. század végén a magyar szerzők sem tétlenkedtek, hiszen ekkor került kiadásra a 16 kötetes Pallas Nagy Lexikona, avagy Az összes ismeretek enciklopédiája, mely az első olyan munka volt hazánkban, ami nem fordításon alapult.

A lexikonok szerepe a modern korban

A 21. században a lexikonok iránti érdeklődés megváltozott ugyan, ezek a kötetek azonban továbbra is fontos szerepet töltenek be a tudás átadásában. Az internet térhódítása és a digitális tudástárak megjelenése sokak számára vált elsődleges információforrássá. Ezen platformok jelentősége nem kérdőjelezhető meg, hiszen gyors és könnyen elérhető információkat kínálnak, nem rendelkeznek azonban a nyomtatott lexikonok igazi értékével: a teljeskörű megbízhatósággal és alapossággal.

Az internetes adatbázisok jellemzője, hogy általában bárki szerkesztheti őket, ha pedig nem ez a helyzet, a forrásokat akkor sem tudjuk teljes bizonyossággal ellenőrizni. Egy írott lexikon ezzel szemben bizonyíthatóan hozzáértő szakemberek munkája, akik nevük feltüntetése mellett vállalják a felelősséget az általuk közölt tartalomért.

Az online lexikonok kétségtelen pozitívuma az, hogy egyszerűen bővíthetők, frissíthetők. Ezzel azonban elveszik az írott enciklopédiák egy óriási előnye, ezen kötetek segítségével ugyanis pontosan lekövethetjük azt, hogy egy adott időszakban milyen tudásanyag állt az emberiség rendelkezésére, pontosan milyen ismereteink voltak. Ez mind a kutatók és a történészek, mind a hétköznapi emberek számára fontos referenciapontot jelenthet a keresgélés során.

Manapság elsősorban azok a lexikonok az igazán népszerűek, melyek egy adott tudományterület részletes ismertetésével foglalkoznak. Ha a lelki eredetű gondokat, a macskabetegségeket, egy konkrét művész munkásságát vagy éppen egy történelmi kor eseményeit szeretnénk megismerni, ezt sokkal könnyebben megtehetjük egy, a témával rendszerszerűen, behatóan foglalkozó kötet segítségével, mint az interneten elérhető végtelen mennyiségű adat között kutatva. Ezeket a könyveket aztán feltehetjük a polcunkra és bármikor újra elővehetjük, míg egy korábban véletlenül felfedezett internetes cikkről könnyedén megfeledkezhetünk utólag.

Az egyszerűbb, gyermekeknek készülő lexikonok segítenek abban, hogy a kicsikben felmerülő kérdésekre gyors választ találjunk, esetleg a kötetet a kezükbe adva biztosítsuk számukra a lehetőséget a tanulásra.

A papír alapú enciklopédiák létjogosultságához tehát a modern korban sem férhet kétség. Természetesen az online térben elérhető tudás rendkívül hasznos, amikor gyors, nem feltétlenül tökéletesen pontos információra van szükségünk egy véletlenszerű kérdéssel kapcsolatban, érdemes azonban megtanulni, hogy mikor melyik forráshoz nyúljunk.

Ha ellenőrzött, hasznos információkra vágyunk egy konkrét témában, vagy csak szeretnénk a meglévő tudásunkat bővíteni, érdemes körülnézni a KELLO kínálatában elérhető kötetek között, ahol biztosan mindenki megtalálhatja azt, amit keres.