A címben szereplő „karizma” és a „prófétaság” két olyan fogalom, amelyeknek a történelmi egyházakban igen ellentmondásos a megítélése. Kókai-Nagy Viktor református teológus arra a kérdésre keresi a választ 2014-ben, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán megvédett habilitációs dolgozatában, hogyan működött a karizmatikus közösség és ennek vezetése a páli gyülekezetekben, és ezekben milyen szerepet játszottak a próféták. A szerző könyvvé formált tanulmánya Próféták az Újszövetségben címmel készült el, amely egy átdolgozott és kibővített verziója habilitációs értekezése ugyanilyen című alfejezetének. A jelen könyv és az alaptanulmány címe: Karizmatikus egyházvezetés az Újszövetség korában. Próféták a páli gyülekezetekben. Kókai-Nagy könyvében alapvetően az Újszövetség korára, ezen belül a „sok népből kialakuló, Pál által alapított pogánykeresztyén gyülekezetekre”, különös hangsúllyal a korinthusi közösségre fókuszál.