Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
„Benbé” Borck, a nincstelen, ám annál ambiciózusabb fiú Amerikába utazik, hogy szerencsét próbáljon, és meglátogassa rokonát, a Nagymama és az Úristenből már ismerős Jonathan Borckot – a világhírű bohócot, Jac Tracbacot. Tracbac különc, már-már mitikus figura. A nyilvánosságtól elvonultan él, fellépéseket csak ritkán vállal, s minden egyes megjelenésevalódi szenzációnak számít. A közönség rajong érte, a körülötte működő Tracbac-­szindikátus pedig a sikeréből él: turnékra kényszeríti, manipulálja, és újabb meg újabb darabokat akar kivágni belőle, amelyeket aztán pénzzé tehet. Benbé érkezése azonban fordulatot hoz. Jac úgy érzi, eljött az ideje, hogy még egyszer közönség elé álljon, és eljátssza élete legfontosabb szerepét. Utolsó mutatványában művészet és vallomás, komédia és önfeláldozás, valódi személyiség és megteremtett figura végleg összemosódik. Bergman utolsó regénye – amelyet saját hollywoodi tapasztalatai ihlettek – a rivaldafény és a kulisszák félhomálya között kibontakozó tragikomikus, groteszk szatíra, a szerző fanyar humorú búcsúja és egyben ars poeticája. Azt kérdezi, mi marad az emberből, ha művészete minden cseppet kifacsar belőle; vajon a művész uralja-e a szerepét, vagy idővel a szerep kezdi élni őt; és lehet-e úgy szórakoztatni másokat, hogy közben ne adjuk el lassanként a saját szívünket. Hjalmar Bergman (1883–1931) svéd regény- és színműíró – akit a skandináv regény egyik megújítójaként tartanak számon – művészete félúton helyezkedik el a realizmus és a modernista irodalom között. A szülővárosa, Örebro alapján megmintázott képzeletbeli kisvárossal, Wadköpinggel saját írói univerzumot teremtett, ahol a szereplők szabadon járkálnak a történetek között. A regény- és színműíráson kívül a film világába is belekóstolt, még Hollywoodba is kiutazott, de nem találta meg a számításait. Egyre inkább eluralkodó depressziója, alkoholizmussal és a narkotikumok iránti szenvedélyével súlyosbítva, önpusztító életmódba sodorta, míg végül egy berlini szállodai szobában valószínűleg önkezével vetett véget az életének.

Jac a bohóc - Wadköpingi történetek

Bergman, Hjalmar (1883-1931)

Borító ár
4 880 Ft
Kötött ár
4 392 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Bergman, Hjalmar (1883-1931)
ISBN
9786156402530
Egyéb szerzőség
Dió Dávid (1998-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2026
Egyéb információk
349, [3] o.
Kiadás pontos dátuma
2026.10.10
Kiadó
& K.
Cikkszám
3001104260
Sorozatcím
Wadköpingi történetek

Darabszám
Teljes leírás
„Benbé” Borck, a nincstelen, ám annál ambiciózusabb fiú Amerikába utazik, hogy szerencsét próbáljon, és meglátogassa rokonát, a Nagymama és az Úristenből már ismerős Jonathan Borckot – a világhírű bohócot, Jac Tracbacot. Tracbac különc, már-már mitikus figura. A nyilvánosságtól elvonultan él, fellépéseket csak ritkán vállal, s minden egyes megjelenésevalódi szenzációnak számít. A közönség rajong érte, a körülötte működő Tracbac-­szindikátus pedig a sikeréből él: turnékra kényszeríti, manipulálja, és újabb meg újabb darabokat akar kivágni belőle, amelyeket aztán pénzzé tehet. Benbé érkezése azonban fordulatot hoz. Jac úgy érzi, eljött az ideje, hogy még egyszer közönség elé álljon, és eljátssza élete legfontosabb szerepét. Utolsó mutatványában művészet és vallomás, komédia és önfeláldozás, valódi személyiség és megteremtett figura végleg összemosódik. Bergman utolsó regénye – amelyet saját hollywoodi tapasztalatai ihlettek – a rivaldafény és a kulisszák félhomálya között kibontakozó tragikomikus, groteszk szatíra, a szerző fanyar humorú búcsúja és egyben ars poeticája. Azt kérdezi, mi marad az emberből, ha művészete minden cseppet kifacsar belőle; vajon a művész uralja-e a szerepét, vagy idővel a szerep kezdi élni őt; és lehet-e úgy szórakoztatni másokat, hogy közben ne adjuk el lassanként a saját szívünket. Hjalmar Bergman (1883–1931) svéd regény- és színműíró – akit a skandináv regény egyik megújítójaként tartanak számon – művészete félúton helyezkedik el a realizmus és a modernista irodalom között. A szülővárosa, Örebro alapján megmintázott képzeletbeli kisvárossal, Wadköpinggel saját írói univerzumot teremtett, ahol a szereplők szabadon járkálnak a történetek között. A regény- és színműíráson kívül a film világába is belekóstolt, még Hollywoodba is kiutazott, de nem találta meg a számításait. Egyre inkább eluralkodó depressziója, alkoholizmussal és a narkotikumok iránti szenvedélyével súlyosbítva, önpusztító életmódba sodorta, míg végül egy berlini szállodai szobában valószínűleg önkezével vetett véget az életének.