Fekete Vince verseskötete a felejtésnek és az elmúlt idő felidézhetetlenségének állít emléket. A könyv a Magvető Kiadó Időmérték sorozatában jelent meg, Fehér Renátó kötetével (Torkolatcsönd, 202210152) párban hozta ki a kiadó, a két könyv valóban reflektál egymásra, a múltat, a szavakkal megragadhatatlan létezés lírai kísérletét nyújtják olvasóiknak, csak amíg Fehér a beszéd lehetetlenségét, addig Fekete az emlékezését teszi meg fő problémává. Könyvében a költemények, mint megfakult, néhol elszakadt képek sorjáznak, egy hézagos album darabjai, melyekből az olvasókra és a költőre is visszanéz az édesapa, az édesanya személye, nagybácsik és nagynénik, együtt elköltött ebédek és felidézhetetlen, visszaidézhetetlen beszélgetések.