Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij két műve kapott helyet a jelen kötetben. A Feljegyzések az odúból című kisregényt általában az életmű fordulópontjaként tartják számon: miután Dosztojevszkij visszatért a fegyencéletből és a száműzetésből, e művében jelentkezett először radikálisan új eszmeiséggel és művészi eljárással. Szembefordult a korabeli „haladó”, racionalizmusra és haszonelvűségre építő elképzelésekkel, elbeszélői módszerében pedig ekkor mutatkozott meg először kiforrottan az ún. polifonikus eljárás. Az Egy nevetséges ember álma című elbeszélés a Dosztojevszkij-életmű kései időszakához tartozik. Alcíme: Fantasztikus elbeszélés, a mű tartalmának utópisztikus jellegére utal. Az elmegyógyintézetbe zárt kisember a világirodalom talán egyik legszebb, az összemberi szeretetről, boldogságról és harmóniáról szóló látomását fogalmazza meg benne, amelynek megvalósulása, illetve fennmaradása éppen az emberi természet alapvető ellentmondásossága miatt hiúsul meg. A két Dosztojevszkij-mű új magyar fordítása Goretity József irodalomtörténész és műfordító munkája, aki arra törekedett, hogy egyrészt érvényre juttassa az újabb irodalomtudományi eredmények alapján kialakítható értelmezési lehetőségeket ‒ ezt jelzi például a kisregény megszokottól eltérő, új címe is ‒, másrészt olyan nyelvet hozzon létre, amely közelebb áll az eredeti szöveg stilisztikai megoldásaihoz. A kötetet kiegészítő jegyzetanyag a művek pontosabb és mélyebb megértését segíti.