Tóth Marcsi debütáló regénye különböző műfaji kódok mentén olvastatja magát: az olvasó a generációk közti konfliktust kiemelő, végül a két főszereplő közül a fiatalabb felnövését bemutató történetet, a középkorú anya újrakezdését középpontba állító egzisztencialista regényt, illetve szociografikus pontossággal megfogalmazott, dokumentarista regényt egyaránt kaphat, ha beleolvas az Erdő van idebennbe. A regény a főszereplők révén egységes narratív keretbe rendeződik, mégis a történetek viszonylag laza füzére lehetővé teszi, hogy azokat önállóan, akár novellaként is olvashassuk. Mégis, Mara és Kismara életet, illetve a regényben feldolgozott évek, kerek egészet alkotnak. Anya és lánya Északkelet Magyarország egyik eldugott falujában találja magát. Mara 44 évesen az anyagi csőd közelébe jutott, lányával együtt tehát komoly döntést kellett hoznia, és az Eger és Ózd között található faluba „menekült”, ahol barátnője, Dijanka panziójában fog dolgozni. A regény egyrészt bemutatja, hogy próbál Mara helytállni, miközben Kismara lassan beilleszkedik a megváltozott miliőbe, s eközben a velük kapcsolatba kerülő embereket is megismerhetjük. Legyen szó a Marának jósló cigányasszonyról vagy a környező települések kamaszairól, akikkel Kismara együtt éli meg a tinédzserkor legtöbb tapasztalatát.