A Nobel-díjas író egyik korai művét tartalmazza a kötet. A történetet García Márquez még 1955-ben vetette papírra egy hajótörést szenvedett tengerész elbeszélése alapján, majd tizenöt év múlva, 1970-ben jelentette meg. Az írás, amely műfaját tekintve inkább hosszabb elbeszélés, mintsem kisregény, az ún. tényirodalom eszköztárát felhasználva rekonstruálja a hajótörött mentőcsónakban eltöltött tíz napjának összefüggő, hiteles történetét. Az író későbbi műveiből ismerős -mágikus világ- még nem jelenik meg ebben a könyvben, csupán a márquezi mesélőkedv tör át néhol egy pillanatra a feszes, egyenesen futó történet ívén. A főszereplő Luis Alejandro Velasco tengerész, aki 1955-ben a kolumbiai hadiflotta Caldas nevű rombolóján teljesít szolgálatot. A hadihajó legénysége nyolc hónapot tölt az egyesült államokbeli Mobile-ban, ahol különféle javításokat végeznek a rombolón. Viszszatérőben a kolumbiai Cartagenába, az erős hullámzás során nyolc tengerész a vízbe esik. Csak Velascónak sikerül megkaparintania a mentőcsónakot, ám társain nem tud segíteni, a szeme láttára a tengerbe fulladnak. Velasco ezután tíz napot tölt a Karib-tengeren hányódó, sodródó mentőcsónakban étlen-szomjan. Bőrét hólyagosra égeti a nap, kínjában tengervizet iszik, s egy falat nyers halért a cápákkal kell megküzdenie. Végül a tizedik napon félholtan és már-már reményvesztetten sikerül partra jutnia Észak-Kolumbia kihalt tengerpartján. Hamarosan a haza hősének kiáltják ki, s élményeit kamatoztatva, kisebb vagyont gyűjt össze. A mű - tulajdonképpen az emberi kitartás és elpusztíthatatlan életösztön krónikája - megmutatja az olvasónak a tenger kegyetlen, félelmetes arcát is; roppant erejét, mellyel egy szempillantás alatt elpusztíthatja az embert. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"