Jonas Jonasson ismét fergeteges humorral vezeti végig történetén az olvasókat, ám amint valamennyi könyve, ez is sokkal több egy vicces regénynél, amikor szarkazmusba oltott humorba csomagolva szembesíti az olvasókat korunk társadalmi anomáliáival úgy, hogy miközben hasunkat fogjuk a nevetéstől, lényeglátó világszemlélete az „elevenünkbe” talál be. Éppen ez adja sziporkázó humorral megírt történeteinek a különös báját, többrétegű olvasatának lényegét. A mostani sztori egyik központi alakja a Stockholm városában élő Viktor, aki már tizenöt évesen elhatározza, hogy a leggazdagabb körökbe tornázza fel magát. Ennek a céljának megvalósítására egyetlen gyors és lehetséges útat lát, műkereskedésből szeretne meggazdagodni. Elhelyezkedik Alderheim úr műkereskedésében segédnek és ekkor úgy érzi, sínen van az élete. A tulajdonos lányára „fáj a foga”, mert ha feleségül veszi Jennyt, biztosítva van számára a gazdag jövő. Úgy tűnik, a lánynak nincs különösebb ellenvetése és a frigy meg is köttetik, ám „egy légy kerül a levesbe”, amikor megjelenik Viktor prostituált barátnője, és egy fekete bőrszínű kamasz fiút, Kevint hozza magával. A nő közli, hogy rákbeteg, nemsokára meg fog halni, Kevin viszont Viktor gyermeke, úgyhogy kötelessége gondoskodni róla. A férfi bár tudja, hogy „vétlen az ügyben”, megtartja Kevint, alkalmazza az üzletben, de azt közli vele, hogy soha nem szólíthatja őt apának. Nemsokára meghalnak Jenny szülei, ezután Viktor, aki titkon neonáci nézeteket vall, vesz egy repülőjegyet és visszaviszi hazájába, Afrikába Kevint. Ott kiteszi egy világvégi bozótosban és magára hagyja, majd mint aki jólvégezte dolgát, hazatér és újabb hamisított műtárgyakkal folytatja a jól jövedelmező műkereskedést. Most már Jenny sem passzol bele az életébe, elválik a nőtől, kisemmizi, mert a szelíd és naiv feleség minden papírt aláír, csakhogy szabadulhasson Viktortól. Az élet azonban összesodorja Kevint és Jennyt, és amikor rádöbbennek, hogy mindkettőjüket Viktor „ültette be a hintába”, bosszút esküsznek ellen, felkeresik a regény címében megadott irodát, és a minden hájjal megkent nyomozó, Hugo kezébe teszik le az ügyüket, arra kérve a férfit, hogy az Édes Bosszú Részvénytársaság „programjának” megfelelően „édes bosszút” állhassanak Viktoron. Ezzel kapcsol „gőzsebességre” az író, amikor az abszurd és szürreális elemekben bővelkedő történet szereplői, többek között az afrikai javasember, Ole Mbatian, és a dél-afrikai festőművésznő, Irma Stern, mert nekik is van mit számon kérni Viktoron, csatlakozik az „édes bosszúállók” maroknyi csapatához... Az olvasót mindvégig mosolyra ingerli a remek, fordulatokban gazdag történet, amelynek mélyebb rétegében aktuális társadalmi anomáliákra is rávilágít az író. A legszélesebb körű ajánlásra érdemes regény. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"