„A népművészetre úgy kell tekinteni, mint a nép lelkének kifejeződésére: vonalakban, színekben és hangokban” – írta az erdélyi magyar népművészetről szóló esszékötetének bevezetésében Wass Albert. E műve eredetileg angol nyelven jelent meg 1983-ban az Egyesült Államokban, azzal a szerzői célkitűzéssel, hogy az angolszász világ ismerje meg az ősi és autentikus erdélyi népművészetet. Ebből adódóan az esszéfüzér szinte tankönyvi módszerességgel ad áttekintést a magyar etnográfia erdélyi régiójáról. Wass Albert elöljáróban kifejti, hogy a népművészeti alkotásoknak mindig van metaforikus jelentése is: például a fölfelé kanyargó vonalak a lélek magasba kívánkozását fejezik ki.