Novák Valentin tanulhatatlan talentumokkal megáldott szerző, a nyelvi humor, a paradoxon, a posztmodern önirónia mestere, aki minden idegszálával arra törekszik, hogy jól értse és pontosan olvassa önmagát. Líraisággal gazdagon erezett írásaiban nem nehéz észrevenni az elbír-e engem a világ, és elbírom-e én a világot, illetve a mennyi valóságot bír el a költészet, és mennyi költészetet a valóság dilemmáját. Reális és szürreális határán mozgó, mégis a valósággal viszonylag nagy felületen érintkező novelláin minduntalan átüt a léptéket és mértéket jelentő másik világ hamvas bájjal vegyített mágiája, a rögvalóságon fölülemelkedő lehetséges világ igéző látomása.