Dr. Martin Pappenheim bécsi ideggyógyász - aki később a háborús neurózisban szenvedő katonák elektrosokk-kezeléséről vált hírhedté - 1916-ban egy ideig az akkori Theresienstadtban (a mai Terezínben) tartózkodott. Az ottani Kis Erőd akkori leghíresebb foglya Gavrilo Princip volt: az a boszniai szerb fiatalember, aki a Fekete Kéz nevű terrorista szervezet nevében 1914. június 28-án merényletet követett el Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Chotek Zsófia ellen. Végeredményben ez volt az az esemény (vagy ürügy), amely az első világháború kitöréséhez vezetett. Pappenheim szakmai érdeklődéssel fordult Gavrilo Principhez: elsősorban az érdekelte, hogy mi sarkallt egy húszéves diákot arra, hogy a merénylők között legyen, és végül sikerült elérnie, hogy négyszer meg is látogathassa a börtönben, hogy motivációjáról faggathassa az akkor már nagybeteg (TBC-s) fiatalembert. Beszélgetésük eredményét tíz évvel később nyomtatásban is közreadta (Gavrilo Princip vallomásai), amely az egyik legérdekesebb témába vágó forrásnak tekinthető. A Belgrádban és Budapesten élő újságíró, Gregor Mayer a merénylet századik évfordulójára időzített kötetében innen indul el: elsőként rekonstruálja a négy 1916-os találkozás részleteit. A későbbiekben is az összeesküvők - elsősorban Princip - tetteinek mozgatórugóit, az elkövetők ideológiáját próbálja felkutatni. Bemutatja Princip gyermek- és fiatalkorát, azt, hogy miként hatott rá Bosznia osztrák-magyar megszállása, hogy mikor és miért csatlakozott 1912-ben az Ifjú Bosznia mozgalomhoz. Olvashatunk a merénylet előkészítéséről, a szerb titkosszolgálattal való kapcsolatokról, arról, hogyan jutottak a merénylők fegyverhez és logisztikai támogatáshoz, megismerhetjük a merénylet részleteit, a könyv végén pedig a következményekről olvashatunk. A fekete-fehér fotókkal is ellátott kötet forrás- és irodalomjegyzékkel zárul. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"