A Karóra, bableves és Nostradamus (200409303) című kötet után újabb novella és karcolat válogatással jelentkezik a nagyváradi írónő, újságíró, Tóth Ágnes (az írások egy része az említett kötetben is olvasható volt). Zseniális rövidprózai alkotásai - összesen ötvenöt, két-hat oldalas írás - nagyrészt a korábbi riportokból gyökereznek, hiteles alakjai és azok életének eseményei révén érzékletesen bemutatva a hetvenes-nyolcvanas évek Nagyváradjának mindennapjait. Ott van az özvegy Borsosné, aki mindenkit utál a házban, leginkább a fiatal festőnőt, halkan horgolja csipketerítőit, miközben az ablaknak kiabálja, hogy ellopták a szőlőjét. Az Ember Lánya azért nem hajlandó táncolni egy házibuliban, mert elnézve a táncoló lábakat, az jut eszébe, hogy nemrég vesztette el a barátját, aki mindössze huszonnyolc éves volt. Lili és barátnői a Körös partján festik akvarellbe a parti füzest, miközben párjáról panaszkodik a lányoknak. A Jupiter nevű faházikós üdülőben, a Fekete-tenger partján megszálló család egeret üldöz, és az egéröntés valóságos közösségi eseménnyé válik. Egy család két évtizedig vár új lakásra, aztán nem is jutnak szóhoz, mikor a hirtelen jött elvtársi segítség révén a négyszer négy méteres szobából átköltözhetnek egy háromszobás lakásba, ahol két vécé is van. A fotóriporternő pedig a mocskos tócsákat kerülgetve kapja lencsevégre Várad utcáit, az ott megforduló emberek mindennapjait. A realista próza kedvelőinek ajánlható kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"