Első regényével jelentkezik Szendi Nóra, akinek eddig elsősorban novelláit és kritikáit olvashattuk számos folyóirat hasábjain. A Zárványok központi témája a droghasználat – a szerző ezen keresztül próbálja bemutatni azokat a fogyasztói csapdákat, amelyek rátelepedtek a társadalomra. Egy szubkultúra bemutatása is a mű: a budapesti, nem lecsúszott, belvárosi, értelmiségi középosztálybeli, harminchoz közelítő fiatalok. A főszereplő - egyben a narrátor - Irén, az LSD-s bélyegtől a komolyabb kábítószerig sok mindent kipróbáló bölcsész hallgató, aki saját magát is "zárvány"-nak, zárványban rekedt lénynek tekinti. A történet során négy férfihoz való kapcsolatát követhetjük nyomon: ezek közül három másik "zárvány" mai fiatal férfiak Budapestről (Vladimir, Csuri és Marci), a negyedik azonban Berzsenyi Dániel, aki egy fényképe kapcsán, víziók formájában kapcsolódik be a történetbe. A két idősíknak köszönhetően eklektikus a regény nyelvezete is: egyfajta irodalmizált szleng jellemzi nagy általánosságban, ahogy Irén kommentálja a történéseket, és a körülötte lévő személyekkel beszél, ugyanakkor Berzsenyi személyének köszönhetően teli van tizenkilencedik századi utalásokkal, a művész levelezését idéző szóhasználattal is. A kötetet a szerző saját fekete-fehér illusztrációi kísérik. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"