Harmadik interjúkötetéhez érkezett Zacher Gábor, akit az egész ország a sürgősségi ellátásban játszott szerepe, valamint a toxikológiával kapcsolatos szereplései és nyilatkozatai révén ismerhetett meg. De Zacher Gábornak van egy harmadik, kevésbé ismert arca, amelyet a jelen interjúkötet a maga teljességében próbál az olvasóknak bemutatni. Az első két interjúkötet (legutóbb: 202009033; 202009034) után Zachert most az Országos Mentőszolgálatnál eltöltött négy évtizedéről kérdezi Kálmán Róbert. A kötetből a magyar mentőszolgálat történetét behatóan ismerhetjük meg – ott lehetünk a rohamkocsiba ugró Zacher mellett, aki segítséget nyújt a pácienseknek, s azok mellett ott van, akikről már biztosan tudja, hogy nem élik meg a másnapot. A kötet érdekes részleteket tár fel ebből az életformából, megható, máskor kőkemény anekdoták és történetek hangzanak el, amelyek egytől egyik bizonyítják, a mentősök nemcsak hivatást, de életformát is választanak, amit a mindennapi stressz, a hektikus élet és a folytonos készenléti állapot határoz meg. A kérdésekből kirajzolódok a mindig ugrásra kész mentős alakja, aki hatvanhét éves koráig, vagyis 2027 októberéig szeretne a pályán maradni.