David Sheff életrajzi könyvében Yoko Onót nem csupán John Lennon kedveseként, más narratíva szerint a Beatles feloszlásáért felelős csábítóként ábrázolja, hanem a Lennonnal való kapcsolatot megelőzően már kikristályosodott alkotót ünnepli, aki bár valóban összekötötte élete egy bizonyos pontján sorsát a Beatles frontemberével, kapcsolatuk jóval több volt ennél, Yoko Lennon halála után sem hallgatott el, sőt. A kötet tisztelgés a mindig új arcát mutató alkotó és politikai aktivista előtt, aki a performanszművészettől kezdve a kísérleti zenén át az önkifejezés számos módját és lehetőségét kipróbálta, a határokat minden esetben merészen tovább feszegette. Sheff az életrajzi tényekből indul ki, de narratívája, az általa megrajzolt Yoko-kép párhuzamosan számos forrásból táplálkozik: visszaemlékezések, interjúk, anekdoták és újságcikkek színesítik ezt a komplex és nehezen megfejthető portrét.