Az ötvenhárom éves Daphne Fuller, New York-i angoltanár férjével, Jonathannel éppen a Metropolitan Museum of Artban csodálja az aktuális tárlatot, amikor váratlanul találkozik egy rég elfeledett ismerőssel. Az idős férfi Eddie Triplett, Daphne egykori mostohaapja, aki mindössze egy évig volt a család tagja, amikor a lány kilencéves volt, ám rövid együttélésük alatt szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Negyvennégy évvel korábban egy autóbalesetet követően Daphne anyja váratlanul véget vetett házasságának, Eddie pedig egyik napról a másikra eltűnt a kislány életéből. A véletlen találkozás nyomán most újra közeledni kezdenek egymáshoz, miközben fokozatosan felszínre kerülnek a közös múlt elhallgatott részletei, és az is kiderül, hogy a gyermekkori emlékek mennyiben őrizték meg a történteket úgy, ahogyan azok valóban megtörténtek. Daphne történetével párhuzamosan férje saját édesanyjának halálával szembesül, így a regény az elveszített és megtalált szülők történetein keresztül a családi kötelékek változékonyságát is vizsgálja. A jelen és a múlt között mozgó elbeszélés központi témája az emlékezés, illetve az, miként értelmezhetjük felnőttként újra gyermekkorunk eseményeit és a szüleinkről kialakított képünket. A címadó Whistler egy ló, amelynek története szorosan összekapcsolódik Daphne és Eddie múltjával, egyúttal a regény visszatérő motívumává válik.