Nyolcvanegy év küzdelmeibe, Wass Albert írói pályakezdésének és emigrációs éveinek harcaiba pillanthat bele az olvasó a most közreadott levelek révén. A Kovács Attila Zoltán előszavával és jegyzeteivel ellátott gazdag gyűjtemény az író által írt leveleket közli, mégpedig azzal a szándékkal, hogy kirajzolódjék az író torzításoktól mentes valódi „ars politicája”. Az összeállítók tehát nem a magánéleti vonatkozású leveleket adják közre, hanem azokat, amelyekből reális kép nyerhető Wassnak a két világháború közti erdélyi irodalmi életben játszott szerepéről, Molter Károlyhoz, Tamási Áronhoz fűződő viszonyáról, a második világháború utáni emigráció jelentős alakjaihoz, Szeleczky Zitához, Kolozsy Sándorhoz, Szász Lóránthoz, Révffy Lászlóhoz fűződő kapcsolatairól, kiadói tevékenységéről, pl. Püski Sándorhoz, Bencsics Klárához, Fabó Lászlóhoz, Polgárdy Gézához írott levelei nyomán. Wass Albert élete még így szemlélve is kémtörténetbe illik. Többször utal a román hatóságok által ellene hozott halálos ítéletre, a kommunista titkosszolgálatok merényletet is megkíséreltek ellene, de bizonyos körök még Amerikában is (az 1990-es években!) felléptek kiadója ellen. Az igényes kialakítású kötet főként az író híveinek érdeklődésére számíthat, de érdemes a huszadik századi magyar irodalom iránt érdeklődők figyelmébe ajánlani.