A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense legújabb monográfiájában az 1890 és 1939 között megjelent élclapok azon karikatúráit gyűjtötte össze és tette meg elemzése tárgyává, amelyek valamilyen művészeti produktum felhasználásával közvetítenek aktuálpolitikai üzenetet. A magas és populáris kultúra így termékeny kölcsönhatásba kerül, melyet a politikum aktualitásaira adott befogadói reakciók hoznak mozgásba. Tamás Ágnes a könyv előszava után az első fejezetben kijelöli a kutatás tárgyát, a tárgyalt korszakot és az elemzésekben érvényesített módszertant, valamint a források körét. Ebbe olyan karikatúrák kerültek, amelyek egy ismert festményt dolgoznak át vagy éppen a korban addigra széles körűen ismertté vált reklámot, illetve hirdetést. A műalkotások nem csupán új jelentéssel bővülnek, de visszahatnak a befogadói gyakorlatokra, megismertetik a közéleti szereplőket a nagyközönséggel, valamint termékenyen kihasználják az olvasók kulturális tőkéjét.