Negyvenes évein túl döntött úgy Huszti Gergely számos sikerkönyv szerkesztőjeként, hosszú, mintegy húsz év könyves tapasztalatával a háta mögött, hogy átül a szerkesztői székkel szemben, a szerzők székébe. S 2020-ban Mesteralvók című fantasy-duológiájával (Mesteralvók hajnala, 201914238; Mesteralvók viadala, 202026293) mindjárt el is nyerte a HUBBY az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória) rangos díját. Lévén szülei híres színművészek (Huszti Péterről és Piros Ildikóról van szó), meglepőnek tűnhet, hogy ő mégis inkább az irodalmi vonal felé indult el. Ilyen sikeres debütálás után persze nem kérdés, hogy minden, főleg a műfajt kedvelő olvasó nagyon várta, mi lesz a következő regény. Mindennél többet elárul a szerző irodalmi ambícióiról, hogy a témát és miliőt illetően egy merész fordulattal a boldog békeidőket, a 19–20. század fordulóját idézi meg. A nyitóképben 1911-ben, Budapesten járunk, ahol a főszereplő és narrátor, Erőss Ada éppen boldogtalanul lép az oltárhoz, hogy hűségesküt tegyen egy nála harminc évvel idősebb lókereskedőnek, akit egyetlen porcikája sem kíván. Nagypolgári családja ugyanis a tönk szélére került, és ha Ada apja nem kapja meg a neki ígért kölcsönt a kérőtől, végleg elszegényednek. Az érdekházasságba kényszerített lánynak azonban minden vágya, hogy orvosnak tanulhasson, és szándékától sem apja zsarnoki szigora, sem a férfiak uralta világ nem képes eltántorítani. Így aztán a könyvborítóra is kiírt megjegyzés – „a Monarchia édenkertjében bármi megtörténhet” – jegyében a díszes menyegző kínos botrányba fullad, mivel Ada a kor szokásaival szembe menve, nem hajlandó apja akaratának engedelmeskedni. A családot a sajtó meghurcolja, és főhősnőnknek el kell hagynia otthonát. A különleges adottságként felemás szemszínnel (heterokrómia) megáldott Adát hisztériásnak nyilvánítják, és egy abbáziai szanatóriumba száműzik, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy ott tehetős férjet fogjon magának, mert örökségre immár nem számíthat. A regény gerincét az itt eltöltött következő két hónap eseményei töltik ki. Az Adria tengermelléke ekkor a fénykorát éli, az üdülőhely luxusszállodáit fejedelmek és előkelőségek, híres művészek és hamiskártyás bohémek látogatják, sétányainak babérillatú ligetei pedig szerelmek és szakítások állandó színtere. A szomszédos szanatórium szűk szobáiból nézve azonban mindez csupán álom, mert a katonás napirend, a személyzet élén Schwörer nővérrel, megtörni látszik a különc természetű lányt. Ám ekkor feltűnik a színen két újdonsült szobatárs és barátnő: a komoly gondolkodású Szása, vagyis Alexandra, aki valójában Lev Tolsztoj második legkedvesebb lánya, s csak híres apja hagyatéka ügyében tartózkodik az intézményben, s a vele ellentétes habitusú, tűzről pattant szerb Marianovics Amadéa, valamint két ugyancsak nem mindennapi udvarló is feltűnik: a forradalmi lelkületű Lupis René katonatiszt (akiről később kiderül, hogy keresztneve Adolf és anarchista) s egy vele ellentétes karakter, a kiegyensúlyozott, szimpatikus fürdőorvos, Krausz Rudolf személyében. Ada a pergő és váratlan események hatására kénytelen szembesülni az elhazudott múlttal, hiszen addig senki mellett nincs maradása, amíg végleg le nem rázza a családi titkok és nemzedéki örökségek béklyóit. Az Úrilányok az Adrián címből sejthetően, a krimibe hajló lektűr egy sorozat nyitányának ígérkezik, ahol Huszti Gergelynek – előző műveihez hasonlóan – ismét lehetősége nyílik megcsillantani a régies nyelvezet alkalmazása terén mutatott tehetségét. A főhősnő színek iránti vonzódását tükrözik a fejezetcímek (Lázfehér, Adria-kék, Bézs és cinóber, Sárarany