A művelődéstörténész szerző fő kutatási területe a hajdani Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia magyarságának sorstörténete. E tanulmány- és cikkgyűjteményben azt méri föl, hogy az elmúlt száz évben a délszláv állam miként sáfárkodott az 1920-as békeszerződéssel elnyert területekkel, Bácska és Bánát hihetetlen értékeivel. A mérleg lesújtó; az államalkotó szerb politika rátette a kezét a Magyarországtól megszerzett területek minden értékére, földjeire, üzemeire, a magyar közösségek és egyházak vagyonára, a kulturális javakra, ám a lefoglalt értékek semmilyen formában nem hasznosultak, e páratlan vagyont a délszláv állam fölélte, és mást nem hozott ki belőle, mint ellenségeskedést és háborúskodást.