Turi Károly saját bevallása szerint kiskamasz kora óta ír verseket, ám eleddig mindössze egy internetes fórumon tett közzé ezekből néhányat. Most azonban elérkezettnek látta az időt, hogy kötettel jelentkezzen, amelybe eddigi lírai életműve legjavát osztja meg az olvasókkal. Költeményeit - mint elmondja - valós élmények, tapasztalatok ihlették. "Szerelem, boldogság, reménytelenség, halál - mindez egy kötetben, egyetlen utazás során a részünkké válhat" - írja a fülszövegben. És valóban, az emberi létezés eme nagy témái rendre visszaköszönnek sorai közé szőve: "Valamit keresek, / A végtelen időbe. / Csak egy csöppnyi boldogságot, / E gyönyörű nőbe. // Kérni tőle, / Mit még senki nem adott. / Szíve csücske lenni, / Csókjából néha egy-egy édes falatot." (Valamit keresek).