A regény központi alakja a negyvenhárom éves Daniel, az agorafóbiás (nyílt tértől való félelem) versenyzongorista. Felesége halála után képtelen elhagyni a tóparti házát, tetőtéri szobájában, elszigetelve kamasz fiától megpróbálja komponálással tölteni az idejét. A férfi előző életéből hozott traumák foglya, és lelkének szorongása lassan átveszi az uralmat hétköznapjai felett. Az élete akkor vesz száznyolcvan fokos fordulatot, amikor egy úgynevezett IV-INF technológiai kísérlet tesztalanyának kérik fel. Ez az új tudományos felfedezés lehetőséget ad arra, hogy lélekvándorlás révén Daniel betekinthessen előző életeibe és általa megismerje pszichés problémáinak gyökerét, amit vélhetően értelmezni, megoldani is tudna.