A szerb írónő e novellás kötetével elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A nyitó darab (Lehettem volna) azonnal fölvillantja egész prózájának egyik meghatározó vonását, a gondolati többrétegűséget, az epikai összetettséget. Az egyes szám első személyben szóló elbeszélő repülőgépen utazik, és unalmában arra gondol, hogy születhetett volna Viktornak is, a külvárosi patika tulajdonosának, aki már kicsi gyermekként is patikust játszott. És miközben fölidézi a csaknem megszállott Viktor alakját, az ölében heverő újságból egy szörnyű gyermekgyilkosságról értesül. Tudatában összeolvad a saját énképe, Viktorral kapcsolatos emlékeinek sora és a bűncselekmény sötét drámája, mintegy szemléltetve, hogy egyetlen perc alatt hányféle élményt, gondolatot, információt, vágyat és iszonyatot képes földolgozni a tudat.