A Volkov név az, amire mindig is vágytam. Az ő háztartásukban nőttem fel, de nem egyenrangúként, hanem mint a cseléd fia. Ez sem akadályozott meg abban, hogy befolyásos férfivá váljak, de még most is, hogy végre megkaptam a jogos nevemet, csak sodródom. Egészen addig, amíg megláttam Őt. Minden, amit tettem, azért volt, hogy elfogadjanak. Minden, amit elvesztettem, a családomhoz vezetett. Ehhez az élethez. Hozzá. Harcoltam a hatalomért. Harcoltam a nővéreimért. És halálomig fogok harcolni az én angyalomért. Ő mutatta meg, hogy létezhet fény a mi koromfekete világunkban. Hogy a csillagok nem ragyoghatnak az éjszaka sötétje nélkül. Ő egyszemélyben az összes csillag, és én vagyok az ég, amelyen ragyog. A gonosz ott lapul az árnyékokban, amiket teremtünk. Az Első Családok korrupciója és romlottsága mérgezővé vált, és belülről fertőz meg mindannyiunkat. Már régóta zajlanak a játszmák, ideje hát, hogy véget érjenek. Vas vagyok. Vérlázító. Vakmerő. Vehemens. Volkov. Egy ördög, aki szerelmes egy angyalba, és együtt fogjuk uralni ezt a földi poklot. „Úristen, micsoda befejezése ez a sorozatnak!” – mells_view, goodreads.com Hagyd, hogy elragadjon a V-Viadal trilógia fergeteges fináléja! „Imádom a jószívű rosszfiúkat, és Vas pontosan ilyen.” – Chatterbooks Book Blog 18 éves kortól ajánljuk!