Városi szerepkör, városi rang

Az elmúlt nyolcvan esztendőben addig merőben szokatlan tendencia volt tapasztalható hazánk településfejlődésében: a városi rangú települések száma hétszer annyi ma, mint amennyi 1945 után volt (52-ről duzzadt 356-ra ez a szám). Ez megannyi kérdést felvet. A statisztika tükrözi a valódi társadalmi folyamatokat, a realitásnak megfelel a városodás ilyen mértéke? Mennyi közülük az olyan település, amely településtudományi szempontból nem lehetne város, mégis viseli ezt a rangot és a vele járó jogokat? Milyen viszonyban állnak ezek a valóban városi funkciót ellátó településekkel?