1557 nyarán egy kis Adria-parti faluban sorsfordító hír érkezik: az egész közösséget áttelepítik Magyarországra, messze a tengertől, az ismeretlenbe. A Zobrich család – három lányukkal és a szívükben őrzött tenger emlékével – útra kel, hogy új életet kezdjenek valahol Nyugat-Magyarországon. Ez a regény azokhoz szól, akik elvesztettek valamit – otthont, hitet, szerelmet – és keresnek valamit, ami megtartja őket. A Vár a tenger emlékeztet rá, hogy az igazi otthon nemcsak földrajzi hely, hanem a szív és a közösség, amelyhez tartozunk. Zsubrits Zsolt megható története a gyökerek elvesztéséről és az újrakezdés lehetőségeiről szól - történelmi díszletben, egy sajátos kultúra hagyományai szerint, de örök emberi igazságokkal.