A 19. századi Amerikában játszódik Dudik Csaba regénye, amiben egy utcalány megtéréstörténetét kísérhetjük végig. A szerző tudatosan törekedett arra, hogy regénye autentikus módon szólaljon meg, nyelvét így egyfajta kísérletező archaizálás jellemzi, ami kiválóan alkalmas a hangulatfestésre, a regényben színre vitt és bemutatott világ élővé varázsolására. Veretes nyelvezete mégsem teszi nehézzé a szöveget, sőt, Dudik Csaba regénye friss, mégis kortalan szemléletet tükröz: örök emberi kérdések merülnek fel benne, melyekre keresztény alapokon álló választ ad. E válaszokat azonban nem közvetlenül a szerzőtől kapjuk meg, hanem a történetből bomlanak ki, sejlenek fel organikus módon, ahogy haladunk előre mi magunk is a bukott nőről olvasva. Az isteni csoda maga a hit megtalálásában keresendő, abban az élményben, hogy az Istennek még a legnyomorultabb emberrel is van dolga, senki sincs magára hagyva, a hit még a legsötétebb, legkilátástalanabb helyzetből is képes kiemelni az embereket.