A könyvtárosként és könyvtártörténészként ismert Sonnevend Péter (legutóbb ismertetett műve: Vörös és barna : adalékok az európai diktatúrák könyvtárainak történetéhez; 202417003) összeállításában és bevezetőjével jelent meg a Gondolat Kiadó jóvoltából a 20. század első fele meghatározó értelmiségi írója, Wildner Ödön válogatott irodalmi tanulmányai. A kapcsolat túlmutat a literátori, művelt emberek időn és téren átívelő szimpátiáján: Sonnevend ugyanis Wildner Ödönben anyai nagyapját köszöntheti, ami további izgalmas árnyalatokkal gazdagítja a kötetet. Adódik a kérdés, hogy miért érdemes a századforduló és a következő évtizedek jó tollú szerzőjének írásait ismét kézbe venni. Ehhez érdemes alaposabban megismerni a szerzőt: Wildner Ödön (1874–1944) író, műfordító, filozófus, szociológus és Budapest városigazgatásának meghatározó alakja volt. A Bárczy-korszakban a fővárosi tanács szociálpolitikai és közművelődési ügyosztályának megszervezőjeként és vezetőjeként jelentős szerepet játszott a modern fővárosi kulturális és szociális intézményrendszer kialakításában. Szellemi munkásságában kiemelt helyet foglalt el a német filozófia magyarországi közvetítése: Friedrich Nietzsche egyik legfontosabb korai magyar értelmezője és fordítója volt, nevéhez fűződik többek között az Im-ígyen szóla Zarathustra és a Vidám tudomány klasszikus magyar fordítása, valamint a Nietzsche romantikus korszaka című monográfia.