Újabb vallásos hittel átitatott kötettel jelentkezik a Győr-Moson-Sopron megyei kis szülőfalujába visszavonult amatőr költő, író, Szekeres Mária. Ezúttal a költemények mellé prózát is szerkesztett a jelen valósága, mintegy naplószerűen közvetítve a napi gondolatokat. Mindjárt a felütés szomorú: a szerző felidézi barátnője, Korányi Márta közeli halálának napját (Ma meghaltál…), akitől a borítón látható finomrajzú pasztellportrén kívül a Titokzatos Olajfa című grafikáját is közli. Ez utóbbi rajzot az elhunyt holokauszt-túlélők leszármazottjaként „zsidó-keresztény jelképnek szánta”. Mellé az alábbi verssorok kerültek: „Ha mondtam volna… mondtad volna…/ …halk, távoli kutyaugatás az este,/ hangra hosszú hangot felelve,/ mint gondolatom némán is szól/ - Odaátra -/ de az Ég itt csak hallgatással telve…”