A Valaki más írásaiban Milosevits Péter a ’60-as évek világának, a féktelen buliknak és az éjszakába nyúló kocsmázásoknak állít irodalmi emléket. Azonban ne gondoljuk, hogy könnyed elbeszélések laza füzérét nyújtja át olvasóinak az író, épp ellenkezőleg. A féktelen alkoholizálás a legritkább esetben hoz valódi felszabadulást, a mámor csupán ideiglenesen fedi el a hétköznapok gondjait, azt a kilátástalanságot, egzisztenciális rémületet, amely a szocialista Magyarország mindennapjait meghatározta. S ha ehhez a rendezetlen családi élet, a fellobbanó szenvedély is hozzátársul, akkor minden adott lesz egy valóban sötét színekkel operáló novelláskötet megírásához.