A román jogász és politikus könyve a szeretet vallásáról szól. Fölfogásában a szeretet nem elméleti fogalom, hanem „az együttérzés néma nyelve, amely nem szavakat, hanem tetteket követel”. Könyve arról szól, hogyan lép át a szeretet minden akadályon, és miként válhat az emberiség egyetemes vallásává. Hiszen a szeretet nyit ablakot Isten felé, és az első lépés a lélek kiteljesedése felé vezető úton. A szeretet jelképe a Vágypillangó, amely ég és föld között szárnyal, és gyönge szárnyain viszi a szeretet terhét; és jelképe a Vízivirág, amely türelmesen, tisztán és kecsesen várja a szárnyaló szeretet súlyát. A szeretet vallása nem ismer határokat, így képes egyesíteni az embereket, miközben a legegyenesebb személyes út Istenhez. Alin Tişe negyedszáz fejezetben mond el minden fontosat a szeretet vallásáról, kezdve azzal, hogy minden ember határozott, Istentől elrendelt céllal jön a világra.