A nagyalakú, fekete-fehér rajzokkal, régi metszetekkel és fotókkal illusztrált kötet alapvetően tankönyv, azonban a bemutatott technika, az üvegművesség sajátosságából adódóan, akár reprezentatív album része is lehetne a kötet néhány, színes fotókkal kísért fejezete. A cseh szerző a napjainkban magának újra rangot kivívó, sok évszázados múltra visszatekintő művészeti ág titkait tárja föl közérthetően, informatívan. Pedig nincs még egy olyan kézműves mesterség, amelynek módszereiről, technikáiról olyan keveset tudnánk, olyan sok pontatlan információ keringene róluk, mint az üvegművészet. A köztudatban tévesen az ólomüveg ablakok készítésével azonos fogalmat jelent, annak szinonimájaként használják. A könyvből pontosan megtudhatjuk, hogy mi is a szerepe az ólomnak az építészeti üvegablakok, falak és díszítőelemek készítésében. Ezenfelül jól tagolt fejezetek tartalmazzák a díszítőüveg történetét, a megmunkálásához használt anyagokat, szerszámokat, gépeket és magát a technikát. Mint a többi ősi mesterség, így az üvegművészet sem áll meg a fejlődésben, és a maga sajátos módján reagál a képzőművészeti irányzatokra. Az építészetben elfoglalt szerepe is folyamatosan változik, amelyre példát hoz a feledésbe merült fortélyokat, receptúrát is közlő, restaurátori kézikönyvként is használható kötet.