Kedves olvasóm joggal teheti fel a kérdést, mi értelme van, hogy egy újabb füves könyvet böngészgessen? Hiszen sokan megírták már bölcsességük kivonatát, és nagyon sok oldalról ábrázolták az embert mint erkölcsi lényt, kiemelve jó és rossz oldalait, s a változni képes és hajlandó kortársaiknak és az eljövendő nemzedékeknek elvi és gyakorlati útmutatást tudtak nyújtani az élet mindenféle dolgaiban. Nos, több oka van, hogy én is – illő szerénységgel – e nemes írásművek hagyományához csatlakozom. Az első az, hogy – bár az ember alapvetően mit sem változott a történelem kezdetei óta ‒ a világ rohamosan gyorsuló ütemben változott körülötte az utóbbi bő nyolcvan esztendőben. Ez a változás manapság olyan szédítően sebes, hogy alaposan próbára teszi nemcsak az ember (amúgy igen rugalmas) alkalmazkodó és létfenntartó képességét, hanem erkölcsi tartását is. A második ok: a világ szerkezete is gyökeresen átalakult az utóbbi évtizedekben. Jelenleg sokkal rejtettebb és kifinomultabb, mondhatni: ravaszabb hatalmi struktúrák irányítják a világot, mint valaha, és ez a kisembert jóval kiszolgáltatottabbá teszi, mint szinte bármikor a történelemben. A harmadik ok pedig, hogy – új technológiákkal – igen sok új tudásra tettünk szert az utóbbi időben, és ezek okos alkalmazásával jobbá és értelmesebbé tehetjük életünket. Amit ezekből az új ismeretekből – és persze saját tapaszta- lataimból – megtudtam, át szeretném adni embertársaimnak Szappanos Gábor