Az erdélyi írónő kisprózái a köznapok valósága, valamint az álmok, vágyak, látomások, képzelgések és kivált a félelmek között oszcillál, éspedig rendszerint a lélektan hozza rezgésbe, dinamizálja e novellavilágot. Az Úr hallgatása kislány elbeszélője érzékeli, hogy családjában nincs lelki közelség, se bensőséges szeretet, se haragos indulat, legföljebb hűvös irónia. Félelmek gyötrik, lelkiismeret-furdalása van, de leginkább a hallgatás csöndjétől fél. Kilenc éves, amikor az anyja elvetél, úgy érzi, ő is felelős a magzat haláláért, mert nem akarta eléggé a kis testvért. A legszebb hivatás arról szól, milyen szép eszme a legszebb hivatásnak tartott anyaság, csakhogy a megesett leányanya erről egészen másként vélekedik; számára a születendő gyermek pusztán nyűg. Az Örökbefogadás árva testvérpárja azért jutott szomorú sorsára, mert anyjuk késsel védekezett a brutális apa agressziója ellen, véletlenül szúrta halálra a férjét, ő maga meg húsz évre börtönbe került. A Csecsemőszobor magányos asszonya a templomban számot vet magával: egy férfit sem tudott maga mellett tartani, gyermeket sem szült. A karácsonyi mise után a templomi jászolból ellopja a kisded szobrát, és a melléhez szorítva viszi haza. Bodó Márta számos lélekrajzon alapuló novellája emlékezés. A November 1. temetőlátogatás története; az asszony visszaemlékezik anyja haldoklására, fölidézi azokat a nehéz napokat, és azt gondolja: „Anyám ágya mellett lassan én is meghaltam”. Az Emlék elbeszélője voltaképp megismétli a kötet nyitó darabjának, Az Úr hallgatása üzenetét a néma közöny pusztító hatásáról. A címadó Újratervezés a félelemről szól, arról, hogy a rettegés képes átalakítani az ember életét, meghatározni személyiségét. A szerző az emberi kapcsolatokat vizsgálja a Házasjátszmák című darabban, az ember önmagával való kapcsolatát pedig a Betegség-triptichon vagy Az ember nem lehet teljesen egyedül címűben. Bodó Márta realista vétetésű novellái olykor szinte észrevétlenül, olykor meg hirtelen fordulattal, de mindig a lélektan tengelyén pördülve váltanak át emlékező, látomásos vagy fantáziáló művekké, így adva többlet-üzenetet egy-egy emberi történetnek. Ez az üzenet meg gyakran a közöny, a hallgatás pusztító hatásáról, lélekromboló erejéről szól. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"