Kevés olyan szerb költő van, akiről elmondhatjuk, hogy egyetlen könyvével úgy robbant be egy más kultúrába, mint az Új ember (Novi čovek) a német nyelvű területre. Zoran Bognar (Bognár Zorán) azután, hogy 1999-ben a belgrádi Prosveta Kiadó gondozásában, mint az elképzelt Elíziumi trilógia utolsó része megjelent, hamarosan két tekintélyes kitüntetésben (Rade Drainac és Isidora Sekulić) is részesült. Ugyanebben az évben Bognar elsőként kapta meg a nemzetközi Hubert Burda-díjat, amelyet a legjobb kelet-európai fiatal költőnek ítélik oda, az ekkor Langerburgban megtartott Petrarca költői találkozások keretében. Ez alkalommal Peter Handke mint a bírálóbizottság elnöke a következőket mondta: „Zoran Bognar különleges érzékenységgel megáldott, fellegekben járó, jövőt idéző költő, aki számára a költemény az ismeretlen megnevezése és merülés az ember által sejtett új lehetőségekbe.”